Leírás: __________ : «Jessie Rogers, a zeneiskola növendéke a leggyengédebb, romantikusabb zenei dallamokat adja elő a zongoránál ülve és a sima billentyűket érintve. A szőke improvizál, próbálja ábrázolni, mi történik a lelkében, nem fél hamisítani, mert a benne élő szerelemnek nincs anya szőrös pinája féregjárata. Minél tovább ül a cuki a széken, annál dúsabban folyik a hasítéka, és megjelenik egy édes viszketés a gátban, minél tovább gondol választottjára, annál gyakrabban dobog a szíve. A zongorista kis mellei hamarosan megtelnek és annyira elnehezednek, hogy a stílusos hófehér ruha alatt feltorlódnak a golyók, az inspiráló energia elkezdi szétrobbantani a nimfét. Csodálatos röplapban ébred fel egy mesés vágy, ami összezavarja a gondolatokat és kiszakítja a játék ritmusából, emiatt zenei szünetet kell tartanod. A lelkes jóképű Jessie Rogers levetkőzik, hogy lélegzetelállító kis testének megadja azt a szabadságot, gyengédséget, simogatást, amely annyira szükséges az égető, fájó, fájdalmas vágy csillapításához. A szőke baba becsúszik a zongora alá, kényelmesen a lábához közel ül, csípőjét szélesre tárja, hosszú ujjait a virágzó skarlát tátongó keblébe mélyeszti. Az eufória kiszámíthatatlan áramlása áthatol a húson, a test remeg az orgazmustól, megmentő eufóriát adva az izgatott teremtménynek.»